Az emberi test több mint 30 billió sejtből áll. Ezek közül átlagosan napi 5-7 ezer mutálódik potenciálisan rákos sejtté. Egy elefántnak akár százszor több sejtje is van, mint az embernek, tehát a mutálódott sejtek számának százszorosnak kellene lennie.

Minél több a sejt, annál több az esély arra, hogy valamelyik „meghibásodik”, igaz? Ekkor a nagy és hosszú életű állatoknak, mint az elefántok vagy a bálnák, sokkal gyakrabban kellene rákosnak lenniük, mint a kis állatoknak, mint az egerek vagy az ember. De nem így van. Ezt a természetes különlegességet már 1977-ben leírták.

Peto-paradoxon – több sejt, kevesebb rák

A Peto-paradoxon Richard Peto tudósról kapta a nevét, aki egy szokatlan jelenséget figyelt meg:
A hatalmas sejtszámmal rendelkező nagy állatoknál nem fordul elő gyakrabban rák, mint a kis állatoknál vagy az embereknél. Hogyan lehetséges ez?

Ma a tudósok már tudják, hogy a nagytestű állatok az evolúció során extra védelmet fejlesztettek ki a rákkal szemben. Például:

• 🐘 Az elefántok több példánnyal rendelkeznek a p53 génből, amely „sejtőrként” működik. Amikor egy sejt hibázni kezd és a DNS mutálódik, a p53 fehérje megállítja vagy elpusztítja azt.
• 🐋 A bálnák rendkívül hatékony DNS-javító rendszerrel rendelkeznek.
• 🐭 Az egereknek kevés sejtjük van, de rövid ideig élnek – a ráknak gyakran nincs ideje kialakulni.

Ebből következik, hogy nem az a fontos, hány sejtje van valakinek, hanem az, hogy mennyire védettek azok.

P53 fehérje – a „sejtőr”, amely megvédi a sejteket az ellenőrizetlen növekedéstől

A P53 fehérjét tudományosan a DNS mutációk elleni legfontosabb őrzőnek tekintik, amely megelőzi az ellenőrizetlen növekedést, ami a daganatok kialakulásának alapja.

Amikor a DNS-en mutációk jelennek meg, és a sejt az eredeti kódolástól eltérően kezd működni, a P53 fehérje aktiválja a javító folyamatokat. Megpróbálja kijavítani a sejt DNS-ét. Ha a javítás már nem lehetséges, a P53 megakadályozza a sejt növekedését és szaporodását. Így a sejt természetes módon elpusztul a sérült DNS-ével együtt. Megtörténhet azonban, hogy a sejt legyőzi a P53 védőhatását és ellenőrizetlenül növekedni kezd, ami rákhoz vezethet. Ez nagyban függ az örökletes hajlamtól, de a környezettől és az életmódtól is.

Másrészt az elefántsejtek akár hússzor több P53 fehérjét is előállíthatnak, mint az emberi sejtek. Az elefántoknál a rák nagyon ritka, a halálozási arány 5%-nál is kisebb. Embernél a rák előfordulása jóval magasabb, és statisztikailag a betegek akár 25%-a is belehal.

A Peto-paradoxon azt mutatja, hogy a természet a vártnál jobban képes kordában tartani a rákot. Merítsünk ebből ihletet.

ONCORIN P53 – támogatás a sejtszintű P53-nak a nyugodtabb jövőért

A PHARCO GRANCREO fejlesztőcég egy évvel ezelőtt dobta piacra a forradalmi ONCORIN P53-at. Összetétele a sejtszintű P53 fehérje aktiválásának támogatását célozza meg. Megelőzésre is alkalmas, pl. onkológiai kockázatnak kitett személyeknél, például családi anamnézis miatt. Emellett alkalmas onkológiai betegség után vagy kezelés alatt is.

A természet és a tudomány ötvözete gyakorlati segítséget nyújt az onkológiai kockázatnak kitett embereknek.

Az ONCORIN P53-at klinikailag tesztelték* olyan prosztata-megbetegedésben szenvedő férfiakon, akiket jóindulatú prosztata-megnagyobbodás vagy prosztatarák miatt kezeltek. A 3 hónapos kezelés melletti használat után a kulcsparaméter (PSA) 27%-kal csökkent. Az urológusok a prosztata általános klinikai javulását is feljegyezték. A jó eredmények miatt a vizsgálatot kiterjesztették a méhnyak-megbetegedésben szenvedő nőkre is, kiválasztott nőgyógyászok közreműködésével.

Az ONCORIN P53 szedése ajánlott:

• Megelőzésként vagy onkológiai betegség után, 3 hónapos kúraként, évente legalább egyszer
• Kezelés alatt, 3–6 hónapig, szükség szerint vagy szakember tanácsára

Az ONCORIN P53 megvásárolható ITT

Dr. Peter Blaško

A PHARCO GRANCREO kutatási és fejlesztési igazgatója